1. Mennyit és mit tudok megtakarítani egy hőszivattyús rendszerrel?
Egy hőszivattyús rendszerrel mindenek előtt üzemeltetési költséget takaríthat meg. Ennek mértéke függ a hőszivattyú fajtájától, a telepítés paramétereitől, illetve az épület fűtési rendszerétől. Nem utolsó sorban függ az összehasonlítás alapját jelentő meglévő, vagy alternatívaként megvalósítható rendszertől is (földgáz, PB gáz, olaj, villany).
A hazánkban leginkább elterjedt földgázos fűtési rendszerhez viszonyítva 25-50 %-os éves költségmegtakarítás érhető el. Más energiahordozókhoz képest akár 40-80 %-os is lehet.
Az üzemeltetési költségen túlmenően mentesülhetünk a gázhálózat bekötésétől, kémény építésétől, gázmérgezéstől, robbanásveszélytől.
2. Egy hőszivattyú üzemeltetéséhez áramra van szükség. Hogyan lehet akkor környezetbarát?
A hőszivattyú az energiaszükségletének 2/3-4/5-ét a környezetből nyeri, így az összes fűtési rendszer közül a legnagyobb CO˛ megtakarítással rendelkezik. Amennyiben a kompresszor üzemeltetését kizárólag megújuló energiaforrásból (pl. vízerőműből) fedezzük, akkor megvalósult a „nulla-emissziós fűtés“.
3. Mennyibe kerül a hőszivattyú összehasonlítva más fűtési rendszerekkel?
Egy hőszivattyús rendszer beruházási költsége átlagos viszonyok között mindenképpen magasabb, mint egy gázos rendszer. A hőszivattyú fajtájának, teljesítményének és a telepítési viszonyokhoz mérten átlagosan 2-3 millió forinttal kerül többe. Ha az épületet hűteni is szeretnénk, vagy nem szokványos méretről, illetve telepítési helyről beszélünk, akkor akár azonos árban is lehet más fűtési rendszerrel.
Ezen árkülönbség természetesen még nem takarja az olcsóbb üzemeltetést és kevesebb karbantartási díjat.
4. Milyen támogatást kapok a hőszivattyúmhoz?
A lakosság részére az évente meghírdetésre kerülő Nemzeti Energiatakarékossági Program keretében van lehetőség támogatás megszerzésére. Vállalkozások és szervezetek részére különböző programok keretében van lehetőség pályázni.
Bár közvetlenül nem jelent támogatást, de mindenképp annak tekinthető, hogy várhatóan 2009 januárjától az áramszolgáltatók hazánkban is bevezetik a hőszivattyús áramtarifát, mely olcsóbb üzemeltetést tesz lehetővé.
5. Hol állíthatom fel a hőszivattyúmat?
A készülékek közül a föld/víz , víz/víz, valamint beltéri levegő/víz készülékeket mindenképp fagymentes helyre kell elhelyezni. Ez lehet az épület pincéje vagy tárolója, de akár a lakótér is. A kültéri levegő/víz készüléket a kültérben elméletileg bárhová elhelyezhetjük, azonban néhány részletre oda kell figyelni.
6. Szükséges-e a hőszivattyút rendszeresen karbantartani?
Nem. A hőszivattyúk ugyanolyan igénytelenek karbantartás szempontjából, mint egy hűtőszekrény.
7. Mi a várható élettartama egy hőszivattyúnak?
Normális használatnál a hőszivattyú átlagos élettartama 15-20 év. Több hőszivattyús rendszer már 25 éve üzemel probléma nélkül.
8. Milyen hangos egy hőszivattyú?
Más fűtési rendszerhez viszonyítva halkabbak. Az Alpha-InnoTec újgenerációs hőszivattyúi az új hangszigetelésnek köszönhetően nagyon csendesek, ennek következtében a hőszivattyú a lakószinten (gazdasági- és tárolóhelyiségben) is felállítható.
9. Melyik energiaforrás számomra a legalkalmasabb?
A kérdést nem lehet azonnal megválaszolni, erősen függ a helyi adottságoktól. A következő táblázat segítséget nyújt a döntésében. (a földes prosiban lévő kiválasztási folyamatábra jöhetne ide linkelve)
10. Kombinálható-e a hőszivattyú egy napkollektoros rendszerrel?
Bármikor lehetséges. A hőszivattyú alapjában véve minden hőtermelő berendezéssel kombinálható. Nagyon fontos, hogy a hidraulikai bekötés a mi terveink szerint kerüljön kivitelezésre.
11. Hogyan működik a hőszivattyú?
A hőszivattyú kompresszora a zárt rendszerben lévő környezetbarát hűtőgázt összenyomja, mely ekkor felmelegszik (kerékpárpumpa alja a bicikli pumpálásakor). Tovább haladva a fűtés oldali hőcserélőben energiáját átadja a fűtési rendszernek, miközben lehűl. A következő fázisban egy expanziós szelepen át a gáz nyomása lecsökken, tovább hűl és cseppfolyósodik (szódáspatron lefagyása). A cseppfolyós gáz a környezeti hőcserélőbe érve energiát vesz fel a környezetből (levegő, fagyálló, víz) és elpárolog. Ezt követően ismételten visszatér a kompresszorba.
12. A leghidegebb télen is működik a hőszivattyúm?
A készülékeket a helyi adottságoknak megfelelően kell kiválasztani. Ebben az esetben minden körülmények között képes a hőszivattyú kifűteni az épületünket. A levegős hőszivattyú -20 °C-os külső hőmérsékletig üzemképes. Ez – ismerve a hazai időjárási viszonyokat – bőven biztosítja épülete energiaellátását.
13. Hogyan kell egy hőszivattyús rendszert méretezni?
Az épület hőigényét minden esetben pontosan meg kell határozni, figyelembe véve a használati melegvíz (HMV) igényt, a medence paramétereit és az egyidejűséget is. Ezt követően az energiaforrás (levegő, föld, víz) és a készülék paramétereit figyelembe véve kell kiválasztani a célnak leginkább megfelelő készüléket. Mésként kell monovalens, monoenergetikus és bivalens üzemmódnál készüléket kiválasztani.
14. Feltétlenül szükséges puffertároló használata hőszivattyús rendszerben?
A föld/víz és víz/víz készülékeknél nem fontos, de javasolt puffertároló beépítése. Ezzel csökkenteni tudjuk a készülék kapcsolási számát. Levegő/víz készülékeknél az időnként elinduló leolvasztási program miatt mindenképp szükséges puffertároló beépítése.
15. Milyen keringtető szivattyúkat kell alkalmaznom?
A keringtető szivattyúk teljesítménye és mérete a csőhálózat nyomásveszteségéhez igazodjon. Fordulatszám-szabályozású keringtető szivattyúkat nem szabad alkalmazni. Egyes készülékek már beépítve tartalmazzák a fűtési és helyenként a földköri keringtető szivattyút.
16. Kültéri felállításnál fagyálló folyadékot kell használnom a fűtési rendszerben?
Nem.
17. Szükséges kondenzvíz-elvezetés a hőszivattyúnál?
A készülékben időnként kodenzvíz képződhet, ezért azt el kell vezetni.
18. Hogyan változnak az üzemi költségek az előremenő hőmérséklet függvényében?
1 °C-kal magasabb előremenő hőmérséklet esetén 2,5 %-kal magasabb üzemi költséggel kell számolni. Ebből is adódik, hogy lehetőleg alacsony hőmérsékletű fűtési rendszert célszerű alkalmazni (padló- és falfűtés).
19. Lehetséges egy levegő/víz hőszivattyúnál a teremlevegőt energiaforrásnak felhasználni?
Ipari létesítményeknél, ahol időszakos, vagy állandó hűtés szükséges, igen. Ebben az esetben más szempontokat is figyelembe véve kell megtervezni a rendszert.
20. Hogyan számolom ki egy hőszivattyú jósági tényezőjét (COP)?
Két használatos számítási eljárást alkalmaznak.
-az egyik a DIN 4701/10 szerinti
-a másik a VDI-4650-es irányelvek szerinti
21. Csak új létesítményeknél, vagy felújításoknál is lehet hőszivattyút alkalmazni?
Hőszivattyú alkalmazása mind felújításnál, mind új létesítmény építése esetén lehetséges. Felújításnál mindenképp meg kell vizsgálni a meglévő fűtési rendszert. Mint korábban szó volt róla, elsősorban alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerekhez célszerű használni a hőszivattyút. Ha a felújításnál már eleve padló- vagy falfűtés van, akkor nem okoz semmi problémát. Ha radiátoros a fűtés, akkor annak a minimálisan szükséges előremenő hőmérsékletét meg kell határozni. Ekkor eldől, hogy szükséges-e kisebb vagy nagyobb átalakítás a meglévő fűtési rendszeren (padló- vagy falfűtés beépítése, esetleg radiátorral való kiegészítés). Felújításnál gondolni kell a rendszer átmosására is.
|
.jpg)
