A levegő/víz hőszivattyúkhoz energiaforrásként rendszerint a külső levegő szolgál. Ipari és üzemi berendezéseknél belső levegő és elhasznált (szennyezett) levegő használatának a lehetősége is fennáll. A belső és elhasznált levegő alkalmazását már az előtervezésnél át kell beszélni.

A teremlevegő használata olyan ipari üzemekben célszerű, ahol nagy mennyiségű temperált, elhasznált levegő áll rendelkezésre, vagy követelmény a termek lehűtése. Nem engedélyezett a használt levegő alkalmazása olyan esetben, amikor ammoniákkal, vagy más kémiai anyaggal szennyezett a levegő (pl. Istálló szennyezett levegője). Az ellenőrzött lakótér-szellőztetés hővisszanyeréssel egy egyedi kivételt képez. Ezen szellőztetőberendezésekbe gyakran beépítenek egy levegő/levegő hőszivattyút. Megfigyelhető az a szokás, hogy a külső levegő felhasználásához levegő/víz hőszivattyút alkalmaznak.

Óriási az előnye a levegőnek, mint energiaforrásnak, mert alacsonyak és pontosan kalkulálhatók a beruházási költségek. A levegő használatához nincs szükség engedélyeztetésre. Levegő/víz hőszivattyúk házon kívül és az épületben is felhasználhatók. A beltéri felállításnál légcsatornák szükségesek a levegő hozzá- és elvezetéséhez. A kültéri felállítás kevesebb helyet igényel, viszont ügyelni kell a felállítási előírásokra (zajkibocsátásból adódó zavarok elkerülése).

A folytonosan változó és éppen a fűtési szezonban alacsony hőmérsékletű külső levegő kissé magasabb energiaszükségletet eredményez. Egy meglévő épületnél a bivalens üzemmód egy érdekes  és gazdaságos megoldás lehet. A hőszivattyút a bivalenciapont alapján tervezzük, a beruházás költségétől függően ez jellemzően 3 és -5°C közötti értéket vesz fel. Még az új épületekben is gazdaságos alternatívát kínálnak a levegő/víz hőszivattyúk más energiaforrásokkal szemben. Általában monoenergetikus üzemmódú, -2 és -7°C közötti bivalencia pontú berendezések kerülnek beépítésre, ezen megoldásnál a hőszivattyúk a teljes évi energiaszükséglet 95-98 %-át fedezik.