Békésen üldögéltem a BNV területén lévõ nagyon pici, de annál drágább standunkon. A körülöttem lévõ szuper energiatakarékos nap- és földenergiát hasznosító berendezésekkel (USA-ból, Japánból, Németországból) vártuk az érdeklõdõket.

Jól látható módon az Alpha-InnoTec gyár folyadékos hõszivattyúja már deresre fagyasztotta az abszorbergömböt, ezzel is mutatva, hogy 65 °C-os meleg vizet tud még a jégbõl kicsavart energiából is gyártani.

Egy kis szakállas ember érkezett és kezdett a gépek és a standunk körül sétálni. Nagy táska volt nála, ha nagyon akarta volna, nyugodtan beköltözhetett volna táskája bármelyik zsebébe, az kényelmes otthonául szolgálhatott volna. Dörzsölte szakállát, nézegette a föld-energia-hasznosító hõszivattyús berendezéseket, majd óvatosan megszólított:

– Mik ezek, csak nem az, amire gondolok?

– Nem igazán tudom, mire gondol – válaszoltam bátortalan kérdésére.

– Hát valahogy kiszedik a földbõl, levegõbõl az energiát és akkor olcsóbban fûtenek, mintha azt gázzal tennénk. Hõszivattyú vagy mi a csuda?

– De igen – nagyon tetszett a kis ember, ahogy zöldes, szürkés szeme fürkészte a berendezéseket s a kiállítási asztalon lévõ prospektusokat.

– Szeretne egy pár prospektust?

Összeszedtem a napkollektorokról, levegõ- és földenergia-hasznosító berendezésekrõl minden szóróanyagot, amit nagy táskája egy pillanat alatt nyelt el.

Másnap megint megjelent a nagy táska és mögötte aprócska gazdája.

– Szóval – szólított meg szerényen – lenne egy kis munka.

– Mirõl lenne szó? – Nem igazán reméltem, hogy bármi is kisül az egészbõl, de hát azért udvariasan válaszoltam.

– Van egy kis közértem, ahol túl sok energiát fogyasztunk. Meg kellene nézni, hátha kitalál valamit, hogyan tudnék energiát spórolni.

Másnap felültem 50 cm3-is, használt piacon vett rozzant kis robogómra és elindultam megnézni a kis közértet. Útközben találkoztunk, a nagy táska gazdája egy nagy autóval várt az út szélén. Kicsit megijedtem, ilyen nagy autója van én meg egy kis rozzant robogón érkezem. Most már mindegy, csaptam a lovak közé, s száguldottam 40 km/h-val a nagy autó mögött. Magamban közben egyfolytában arra gondoltam: – Ebbõl sem lesz munka.

Megérkeztünk a közértbe. Percek alatt kitaláltam, mi a megoldás, elmondtam, s láttam a kis ember szemén, hogy a feladatot megoldja nélkülem.

– Lenne még egy kis munka – szólalt meg hosszas hallgatás után, de azt innen 30 km-re kellene megnézni.

Nem mertem arra vállalkozni, hogy olyan hosszan követem rozzant kis robogómon, megbeszéltünk egy új találkát. A találkára most már én is autóval, nem olyan naggyal, de négykerekûvel érkeztem.

– Hát errõl lenne szó – mutatott a kis ember egy sáros szántóföldre. Itt épül egy közel 4200 m2-es élelmiszer-áruház. Ezt kellene hõszivattyúval, földenergiával mûködtetni. Vállalja?

Azt hittem, viccel, de nagyon komolyan dörzsölgette szakállát, miközben a gazda szemével nézegette az üres szántóföldet.

Nem tudtam, mire mondtam igent, de azt ingyen elvállaltam.

Európa legnagyobb élelmiszer-áruháza földenergiával, hõszivattyúval, termoaktivált födémekkel.

Ez a feladat! Régen vártam már rá.

A szokásos módon elkezdõdött a tervezés. A nagy táskás kb. 1000-szer mondta, fûtsünk inkább gázkazánnal, hagyjuk a csudába a földenergiát. Körbe volt véve rendesen tanácsadókkal. Sokszor nehezebb volt rávenni õt arra, hogy végigcsináljuk az egészet, mint maga a tervezés és a kivitelezés.

De sikerült, az áruház 2005. december 11-én ünnepélyes keretek között megnyílt.

Európa legnagyobb élelmiszer-áruháza, amiben a Roth termoaktivált födémet két darab, egyenként 160 kW-os Alpha-InnoTec földenergiát hasznosító hõszivatttyú fût, illetve nyáron hût.